-részlet-
Ha biztatnál, ha bátorítanál,
mert néha nagyon félek,
ha éreznéd, hogy rettenet
nélküled az élet…
Hiába sírok érted,
a könnyek egyre mélyebb űrt vájnak
a létezés keservében.
Mégis,
mintha egy kórus dalolna
néha valahol
– angyalok talán –,
valaki imát mormol halkan:
Istenem, segíts, ne vesszek el
a fájdalomban!
