Ne kérdezd többé, miért reszketek érted…
Kérdezd meg, miért nő a fű és
miért háborog a tenger…
Kérdezd meg, honnan érkezik a tavaszi szellő,
ki kormányozza az álmok fehér hajóját,
mikor rideg árnyakat terít ránk az éj…
Ne kérdezd, miért szeret bolondos szívem…
Tudod-e az óceánok mélyén, honnan a korallok
a hullámok szunnyadó szépségről mesélnek,
de te messze élsz a hullámok hangjától.
Gondolatod meredek barlang,
melyben hiába verődik életem…
Ne kérdezd, miért reszketek érted…
lépj mellém… szívem szomorú,
Te és a hold, két elérhetetlen cél
a feledés hegyén…
Fehér Illés fordítása
