Nézem ahogy havazik
kabátot cserélnek a bokrok
fenyőágon nevet a tegnap
angyalt fest falra a mának…
néhány lépés elém siet
párkányon didereg egy madár
szárnyán hófehér csomókban
szunyókál a mindig maradás…
idebent kandalló melegén
szenderegnek a napi gondok
fahéjillatú tenyered mélyén
pihennek fázós pillanatok…
kék szárnyú néma angyalok
fehér hóban rám várnak
házfalról csordul a bánat
ablakból szállnak a vágyak…
nézem ahogy havazik
levetkeztek a bokrok
csupasz testük ha fázik
tavasztól lopnak csókot.
