Saitos Lajos: Téli remény

Rád gondolok mikor
a frissen szántott barázdákon
végigfuttatom szemem
amikor szél sodorja a falevelet
rád gondolok esőben –
napsütésben s a ránk leselkedő
télben a mégis-reményben
amikor majd kénytelen
tűz mellé házba szorulunk
és benned bízunk Uram