Óbis Hajnalka: Vonalak

Ujjaddal rajzoltál rám
sós ízű tengeri szelet,
talpam alá gömbölyű,
napsütötte, meleg köveket,
szememre reggeli fénnyel
teli esőcseppeket,
szívembe ködbe vesző
vonalú fákat…
vajon mikor látlak?