Pusztít bennünket:
Önzés, irigység, restség,
Törzsi háborúk dúlnak,
Bambán hisz a tömegnyi senki
A hatalmat nyert hadúrnak,
Vezérek végzetes látomása,
Mit atomvillanás hasít a mába,
Kizár, bezár, elutasít,
Taszít a tegnapi letargiába,
A nyomorba millió szám,
Menekül a tudós professzor,
S zsebében a tudás, a
Mikronnyi méretű processzor,
Koldus dalt dúdol a száj,
S mindent betemet a nyomor,
Korogva jajdul
Milliárdnyi éhes gyomor,
Hónap számra napszámba hajtott
Szerencsétlenség,
Vissza az időben,
Csak a múltat lessék,
Nincs jövő, csak a
Szaporodó népbetegség
A tüdőbaj, a rák
A stresszes szívroham,
Nincs orvosság, mentő nincs,
S ha van is, hiába rohan,
Halál van, új rabszolgasors,
Hát tessék, tessék, tessék!
Üvölti a kikiáltó:
Ezt akartátok, hát itt van
S sok a pótcselekvés
Pusztít bennünket
A járványos tudatlanság,
A végzetes népbetegség.
