Megnehezül a szó is ha
felelősséggel ejtjük megfontoltan
mindennapjaink és használati tárgyaink
nevét
éjszakáink terhére
mert a szorongás hálót sző szívünkre
vízmosásos mellkasunkban
bukdácsol a lelkiismeret
Miért félsz
pázsitos emlékeid füvére lépni
talpad alatt megcsikordul a valóság
hazudnod is kell néha
tiszta lélekkel
mert a hazugság becsületes dolog
ha az elviselhetetlent teszed könnyebbé vele
halálos sebre
enyhítő kenőcs
Léted meztelen sivár tereit
népesítsd be fényűző
képzelettel
