szakadt ki
homlokunk ráncaiból
s furcsa az, hogy
nem érezzük
jelenét a mának -
hó pilinkél s
egy rongyos felhő
arcunkra térdepel -
merő utánzat
semmibe tűnő
érdek nélküli valami
a jellemtelen való -
hamis hangokat
csal ki a
foszló mából és
csacska fényt távolba
révedő szemekbe -
ki mondja mebg
hogy torz tükrében
nem fakó jövőnk
van temetve.
