Jó volna hinni csak úgy akármiben,
a folyók víztükrén újra és újra látni,
ahogy összeér a föld s az ég.
Színeire bontani a világot,
megfesteni mindent –mindent ami szép,
völgy ölében a virágok sóhaját,
vagy azt, ahogy összeér a föld s az ég.
Dallamát őrizni az évszakoknak,
mint a kisgyermek szívében a mesét,
hegyek oltalmában újjászületni
csendben, ahogy összeér a föld s az ég.
