Távol a verstől,
távol a szavaktól, színektől,
távol a derengéstől,
távol a napzúgástól,
távol a sótól és a méztől,
távol a madarak álmától.
Távol, távol, távol – – –
Közel a hanyatthoz,
közel a szavak, színek fonákjához,
közel a csuszamlós küszöbhöz,
közel a varjak árnyékához,
közel a fekete Tejúthoz,
közel a kihúnyó homályhoz.
Közel, közel, közel – – –
És nincs becsüs, ki verset adjon
romos szavakért.
