Kálnay Adél

Nem veszlek el senkitől,
csupán hozzáadlak magamhoz,
hogy te mit érzel, azt nem tudom,
hisz nincsen szavad a holnaphoz,
Jó lesz így, mert kerül a fájdalom,
csak a vágyak vannak és az izgalom,
ám persze mégsem teljes ez,
de most csak ez jutott,
jaj, sajnos most csak ez.