még nézem e kései nyár
vergődését a zord idő
markaiban
még elhiszem
még elhihetném
hogy számomra is
de már nem hiszem
tükörbe nézve látom
már nem vagyok
puszta váz aki
visszatekint
ilyenkor jobb elnémulni
hallgatni alámerülni
a fürkésző fényeket
végképp kioltani
