Pécsi Gabriella: Vallomás annak, aki minden szitákon átszűrt engem

Szeretlek már. A kezem béna,
fogam közt mások versei.
Folyvást hiányzol. Nincs szavam,
hogy el tudnálak mondani.

Hiányzol. Messziről igézi
szeptember a folyókat. Látnak
kék vadludak is könyörögni
szerelmedért. Szeretlek. Várlak.