Mint kötőtűn pamutszemek
szaporodnak és fogynak
napjaink
arcomhoz régen hűtlen lett már
utolsó érintésed melege
párnámból álmaid
szertehullanak
szerelmünk hétszín köntöse
feslőben
s lassan elfogy felőlem
vágyaid karcsú holdja is
voltál
vagy
és MÉGIS
leszel nekem
