Mezítláb taposod az idők sarát.
Lépteid ívét fényévekben mérik,
a legszentebb csata immár a te csatád.
A keskeny ösvényen indulsz tovább
lankás domboldalon tájba simult tábla:
Áttetsző kék betűk a szelídek szívében
– itt van közöttünk Isten országa.
A legtisztább íz minden íz között –
e Könyvből cseppenként kortyolod szavát,
s már benned lobbantja titkát az öröklét
mint időtlen fényét a gyertyaláng.
