-részlet-
A találkozásig
az egyik legszebb szó:
Indulok.
Az indul cselekvést kifejező ige,
melynek kezdeményezője
Te vagy;
az ok,
a mozgást és a találkozást
előidéző főnév.
Én vagyok.
Ezt a szót
eredményezi most az ige
és a főnév találkozása:
Indulok...
Indulok - hozzád...
Indulok - feléd...
Indulok - érted...
Indulok magamban Veled,
indulok Veled magamban,
magamban Veled indulok,
magamban indulok Veled.
Elfogyasztottam a reggeli
pirított kenyeret,
s már ott vagyok, hogy
- indulok,
elzártam a vízcsapot a konyhában, s
- indulok,
bezártam az ajtót a lépcsőházban s
- indulok,
de nehogy kifújja a szél a függönyt,
becsuktam az ablakot és
- indulok,
megyek feléd,
kopog,
kopog a cipőm a járdán...
Már rég elindultam,
már rég megyek hozzád,
igaz,
nincs pár perce,
de régnek tűnik
az idő arcán -
...
