Várj, csak egyetlen szót mondanék,
Ha van még időnk, egymás szemébe
Nézni, ha maradt egy perced rám,
Kezeddel kezemhez érni.
Várj, a sötét sokkal tovább tart,
Mint a fény, arcod kedves vonala
Kövül épp szememre, itt tartalak
Téged bezárva, saját tekintetembe.
Várj, mert nem mondtam még, hogy
Szeretlek, engedtem futni az időt,
Most tenyerembe gyűjtöm a perceket
S arcodra terítem, mielőtt elmegyek.
Várj, letörlöm homlokodról a fájdalom
Ráncait, s a feltörő jeges cseppeket,
Arcodra hullik a könnyem, búcsúzom,
Ez volt az utolsó alkalom.
