Zsiga Lajos: …most már halkan imádkozom…

mire tanítottál mesterem
te élet
lassan tekintetemből
megszöknek
a fények
bocsánatot kitől kérjek
olykor megalázva a csendes percet
üvöltöttem,
ha kellett, ha nem
most már halkan imádkozom
értetek
kik még üvölteni tudtok,
túlkiáltani engemet