Magamra zárom az ajtót
Az éjjel rám zárja az eget
Nincs más dolgom
Csak bekötni és titkolni minden sebet
És nem álmodni
Nem írni
csak érezni
érezni
Ahogy átáramlik rajtam az élet
Olyan viharos most minden
Szívem emlékeimhez téved
S keserű-édes varázsvilágom
köszönt.
Odakinn, az alvó fák mögött
Óriási a csönd.
