A szívben zúzmara.
Varázspálcával valaki
rásuhintana…
Vagy két meleg tenyerében
– mint riadt kismadár –
olvadhatna életre fel,
s hinné, otthont talál,
és télben se meg nyárban se
dideregne többé:
melegsége soha-soha
nem válhatna köddé…
Jó lenne így rátalálni
az egyetlen egyre.
De most tél van. Hideg a szív.
Fázik, s hűl, hűl egyre.
