-részletek-
Szerettem.
Ezt a sebet magamnak szereztem.
Legalább ne éreztem volna, hogy van ilyen!
...
Tudom, talán csak megtréfált az elme,
hogy ő az, akit ezer versed kereste.
Ő az első, akire mondtad, hogy
kezedbe kúszik majd a lelke,
s te táplálod, szüntelen szeretve.
Lehelve belé holtodiglan a jót,
magadon szűröd át a rosszat,
hogy ő kapja a jobbat.
Akivel álmodtad az ágyat.
Legyen bár rongyos vásznad,
vagy bársony, amelyből melege árad,
de benne ott a vágyad.
...
Nem szerelmet kerestem benne,
de ha jött, hát sokat köszönök.
...
Sejtette, hogy szeretem,
még akkor is, ha nem szerethetem.
Még akkor is, ha tudom,
hogy nálam sokkalta jobbat érdemel.
Még akkor is, ha én volnék, ki mindig térdepel…
Ki térdepelne összekulcsolt kezekkel,
ha baj van: Isten, ne vedd el!
...
Szerettelek.
...
Bár ne lennék harcolni képtelen!
Bár kitartás jellemezné életem!
Bár ne szeretnélek ennyire!
Akkor mernék szavakat szülni fülednek.
Mernék…
Semmit sem merhetek,
mert annyira megszerettelek,
hogy a legjobbat akarom neked,
és szomorú,
az nem én leszek.
...
