Zágorec-Csuka Judit: Nap

Felszállt a nap, de nem ragyogta be a tájat,
szomorúan tekintett a lenti fenyvesekre,
havas bércekre, forró homoksivatagokra,
kietlen zöld oázisokra, kék tengerek
sötét barlangjaira, lehunyta a szemét,
álmodott, mert megvakult volna, ha
belenéz a saját fényébe és magányába.