Végül ki hajszolt, mi hajszolt,
hogy verset írni sosem volt elég
időm s türelmem, gajdolt
helyettem ritmus-törmelék;
A lélegzetvétel pihenés volt,
úgy bizony, szárnytőből ömlő ég
derűje az elkapkodott
szerelmek, álmok idején.
Jó volna már a kidalolt
vágynak fővel érintni küszöbét,
s bevárni csendben, mint a férfikort,
a következő szívverést.
