Ne várj kegyet a boldogságtól.
fösvényebb, mint egy Harpagon,
keveset juttat, szűken méri,
s visszakéri egy szép napon.
Mire kell néked, mondd, ennyi jó?
Mit tudnál véle kezdeni?
Babusgatnád, becéznéd...félnél
meglelni, elveszíteni.
Mégis, meséld azt bátran: vágyod,
van rá időd és mind szabad...
Miért a jónak ellenállni?
Mért mindig más a boldogabb?
