Kapui Ágota: Örök elmenőben

A folyton-folyvást szűkülő időben
hallom a lélek szárnycsapásait
örök légszomjban örök elmenőben
múlttá lesz minden ami közelít
arcok merülnek idő-óceánba
és alábuknak testetlen napok
és fuldokolva elmerül az árba
amiből lettem s amiért vagyok