Bibliát olvasok, próféciákat,
ott kutatok a csillagok között.
Titkot keresek a falevélben,
ha az ősz az erdőbe költözött.
Megállok a hervadt virág előtt,
őszi fák árnyéka között, -
törvénye van minden kis levélnek,
semmi sem véletlen.
Semmiségeken tépelődöm,
és nem értem egy kis virág titkát,
sem a levél színét, zizegését,
amit rá a titkok titka diktált.
Csodákat látok, gyöngyöt fűzök, színeset
napjaimból
zajló lelkemben zúg a végtelen.
Hitet adj Uram, hitet,
abból majd kivirágzik az értelem.
