táncolom át az életem,
sokszor sárba tapos lábam,
keresem egyre a helyem.
Már tudom, ahol te vagy,
csak ott lehetek szabad-
úgy várlak, úgy vártalak!
Halk hangon kérdezem a mától
mit hozhat a holnap nekem,
azt feleli, elringat vánkosod,
csak hajtsd álomra fejed.
Te ismered gondolatom,
jelenlétedről álmodom-
hol vagy, jöjj, szeress nagyon!
Hétköznapok forgatagában
életem homokként pereg,
ha átlátnék a holnapból
a mába, meglelném helyem.
Ahol összeér két lélek,
s egymásnak hűséget fogad-
ott várlak, várni foglak!
