Mint a kenyér,
olyan fehér vagy, olyan fehér,
s olyan barna is és olyan meleg,
mint amikor megszegte anyám
a kemencéből kiszedett kenyeret.
S mint a körték,
ha a szélben ringtak, remegtek:
mozgásukat idézi a melled;
rásüti a szemem csillaga:
szeretlek.
Éretted kell elindulnom,
éretted kell visszajönnöm;
mint a csillag az égen,
dolgom szerint keringek körötted
ezen a Földön.
