Ott vagy-e, ahova csak
a megérdemeltek léphetnek
be, a mennyek országában,
az örökös nyugalomban
és megelégedésben?
Ott vagy-e, ahol véget érnek
a felhők, és elhagyva a
hegycsúcsokat, kitágul
a lélek belső horizontja?
Ott vagy-e, ahova járt utak nem
vezetnek, ahol a sötétséget felváltja
a fény, ahol a korlátok elvesznek,
ahol elmúlik a bizonytalanság?
Ott vagy-e, ahova meg kell hogy
érkezzek, hegyi források közelébe,
csörgedező patakok frissítő vízébe,
a sodrásból a végső megnyugvásba?
Ott vagy-e, Istenem?
