A síró kisgyerek,
Elalszik szemeimben,
Vagy ébren ténfereg,
A csontjaim közt járkál,
Magányos, elveszett,
Vesémre roskad árván
Tán a szívem helyett.
Minek belém az Isten,
Törékeny kisgyerek?
Még nem kell, hogy segítsen,
S anyja már nem leszek.
Nem ringatom magamban,
És nem bocsátja meg,
Hogy ellököm, ha baj van,
S ő akkor is szeret.
