Időviselte sorsom
Hasonmásai
Felemás vagyok,
Mint a harangszó nélkül
Maradt ünnepnap.
Fájdalmainkat
Amikor kibeszéljük,
Fajsúlyt vesztenek.
Fények fürkészik
A harmatcsöppek titkát:
Eleven könnyek
Zárt kapu mögött
Megsántul a nyugalom.
A magány zokog.
Koldusbot koppan:
Meleg otthont keres a
Hiányérzetem.
Nem találtál rám.
Itt üldögélek pedig
A fény tenyerén.
Ráborulok a
Vágyaimra, siratom
A legárvábbat.
A jövőféltés
Kizökkent a jelenből.
Alig létezem.
Maradj, ki voltál:
Önmagadnyi méltóság —
Fénytörésben is.
