2018. július 5., csütörtök

Dabi István: (...)

tegnap úgy tűnt hogy hívsz
habár sehol sem voltál
csak a fényképeid hevertek az asztalomon
de én világosan hallottam
           - várlak
             mint akkor éjjel -
ki akarlak törölni az emlékezetemből
széttépni minden képedet
de te egyre csak mondod
           - várlak
             várlak
             várlak...

és én érzem izmos karod
gyengéd ölelését