2018. március 13., kedd

Kádár Sára Hajnalka: Vágy

Karnyújtásnyira a horizont,
tejfehér sűrűség nyomaszt,
fejedre zúdul, súlyos az égbolt,
lüktetve kapkod benned a vér.

Hiába keresed, nyomát se látod
távoli hegynek csúcsát,
templom tornya ködbe borulva
eltűnt a sudár jegenye.

Lélek nem mozdul, kihalt a város,
félelem trónol mindeneken,
Ébredni kéne, mozdulni, szólni,
van még mifelénk okos értelem.

Bágyadt lelkeken úrrá ne legyen
más népek által megszabott hit,
Oszladozzék már a tétlenség kínja,
bújjék elő újra a fény!